Korlátozások enyhítése: Megkönnyebbültünk

Egyre növekvő arányban viselünk arcmaszkot, miközben már bátrabban közlekedünk és megyünk társaságba, és döntő többségben azt gondoljuk, hogy a koronvaírus-járványnak tartós hatása lesz a világgazdaságra.
Ez olvasható ki az Ipsos legfrissebb, reprezentatív, országos kutatásából, mely 1000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajlott az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként, 2020. május végén. (Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók – életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus – szerint.)
A korlátozások enyhítése az ország lakosságának viselkedésén jól tapasztalható. Bár a személyes kontaktust, a kézfogást, a tömegközlekedési eszközökön utazást a többség továbbra is kerüli, egyre alacsonyabb az így nyilatkozók aránya. A védekezési módok közül a kézmosás és fertőtlenítés gyakorisága visszaesett, azonban egyre inkább az arcmaszkok viselésében látja a megoldást a magyar lakosság.
Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre?
A védőmaszk viselése különösen magas arányt mutat a fővárosban (87 százalék), amely azzal is szoros összefüggésben van, hogy Budapest lakossága használ legnagyobb arányban tömegközlekedést.
Június elejére a magyar felnőtt lakosság többsége enyhébbnek érzi a járvány súlyosságát, mint amit a média sugall: míg áprilisban a megkérdezettek harmada, június elején már több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a honi média eltúlozza a pandémia veszélyét, de a világgazdaságra gyakorolt hatását nem kérdőjelezik meg.
Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?
A magyar közvélemény optimista a gyógymód feltalálását illetően: az áprilisi 62 százalék helyett júniusra már 70 százalék biztos abban, hogy a gyógyszeripari társaságok hamarosan kifejlesztik a koronavírus-járvány elleni vakcinát.
A lakosság bizalma fokozatosan csökken a kormányzati szervekkel, a helyi vagy nemzetközi hatóságokkal, valamint a televíziós hírekkel szemben, míg a közösségi médiában elérhető COVID-19 tartalmakat egyre hitelesebbnek tartja. Továbbra is a tudósok, virológusok, valamint a WHO a legmegbízhatóbb információforrásuk, korosztálytól függetlenül.
Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve?
A közösségi oldalak, valamint a televízió bizalmi indexe a szakmunkás-képesítéssel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a diplomások célcsoportján a WHO, a helyi egészségügyi hatóságok és a tudomány képviselői áltagon felül preferált hírforrások.
A COVID-19 járvány miatt állásukat ideiglenesen vagy tartósan elvesztő aktív magyar munkavállalók aránya 7 százalék, azaz 330 ezer embert meghaladó. A március óta tartó leépítések a női munkavállalókat továbbra is nagyobb mértékben sújtják, 9,3 százalék adta ezt a választ (szemben a férfiak körében mért 5,2 százalékkal), ennél is magasabb, 10 százalék feletti érték mérhető a fiatal, 30 év alatti munkavállalók körében.
Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására?
A korlátozások enyhítésével párhuzamosan az otthoni munkavégzés aránya már májusban is csökkenő értéket mutatott, kivétel a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők között, akiknél a vizsgálat szerint tartósan home office munkavégzésre rendezkedtek be a munkavállalók (54,5 százalékos említés).
(Nyitókép: Pexels)