Hol és hogyan vitorlázzunk?
Magyarország tavai csábítanak arra, hogy szelek szárnyán élvezzük az életet.
Egyre több vitorláshajó siklik a magyar vizeken, s mind többen nemcsak hajót bérelnek és kapitányt fogadnak, hanem saját maguk járják ki az iskolát, teszik le a szükséges vizsgát, és indulnak neki a kék vagy smaragdzöld vizeknek.
Balatoni bámulatok
Magyarországon több tó csábít vitorlázásra. Legfőképp a Dunántúlon, 592 négyzetkilométernyi területen elterülő Balaton, a magyar tenger. Hetvenhét kilométer hosszú, 14 kilométer széles Közép-Európa legnagyobb tava, mely a vitorlázók kedvence. Számos kikötő várja az érdeklődőket, a sportolni vágyókat – akár a déli, akár az északi parton. Ha valaki nem akar maga kapitánykodni a hajón, a legegyszerűbb, ha befizet egy vitorlás kirándulásra. Akár 20–70 fős hajós programokat is szerveznek csoportoknak siófoki és balatonfüredi indulásokkal. Fürdéssel, grillezéssel nagy élmény a tó közepén megpihenve szemlélni a világot.
A balatoni kirándulás történhet csillagtúrához hasonló módon, így mindig ugyanabba a kikötőbe érkezünk vissza, ahonnan indultunk (Siófok, Balatonföldvár, Balatonfüred), de horgonyozhatunk a csillagos ég alatt is, a Balaton közepén. Igaz, ennek szabályai vannak (horgonnyal kell rögzíteni a hajót, az árbocra fel kell húzni egy fekete gömböt, és előírásszerűen ki kell világítani a hajót), és kiköthetünk máshol is.
Fertő-tó, Tisza-tó, Velencei-tó
Háromszáztizenöt négyzetkilométeres a Fertő-tó Sopron közelében, Észak-nyugat Magyarországon, 36 kilométer széles, 12 kilométer hosszú. Ha vitorlázunk, észre sem vesszük, és máris Ausztriában vagyunk, hiszen a tó háromnegyede a szomszédos ország része. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize fölött a szélmozgás állandó, szélcsend évente alig hat–hét napon fordul elő. Az uralkodó szélirány az északnyugati. A vitorlás- és yachttulajdonosok számos vitorláskikötő és yachtkikötő közül választhatnak. Látnivaló a tó közelében bőven akad: felkereshetjük az Esterházy Kastélyt, a „magyar Versailles-t” vagy a Fertőrákosi kőfejtőt és annak állandó kiállítását.
Vitorlázhatunk a 27 kilométer hosszú, 127 négyzetkilométernyi Tisza-tavon is, mely az Alföld északi részén, a Tisza folyónál terül el. Magyarország második legnagyobb taván, egyben legnagyobb mesterséges taván 43 négyzetkilométernyi sziget található. Vadregényes tájai, vadvízi élővilága különleges.
Megfigyelhetünk kócsagokat, gémeket, sirályokat, ölyveket. Védett övezet a híres Tisza-tavi madárrezervátum. A tó közelében az elmúlt évtizedekben szállodák, panziók, kempingek épültek ki, termálfürdők nyíltak vagy újultak meg (Tiszafüreden, Tiszaújvárosban, Tiszaörsön, Tiszaföldváron), part menti strandok hívogatják a turistákat, a falusi turizmus fel is virágzott az utóbbi időszakban. A térség sportközpontja Abádszalók, vitorlás vendégházzal, hajóbérlési lehetőségekkel.
Ha a térség állatvilágát együtt szeretnénk látni, ne hagyjuk ki Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumot, mely 2017 nyarán ötéves fennállásának egymilliomodik látogatóját fogadta. Itt épült meg Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere, melyben nemcsak a Tisza-tóban, hanem az ország más vizeiben fellelhető halfajták is megcsodálhatók.
Aki Budapestről csak 50–60 kilométert szeretne utazni, bőven egy órán belül, autópályán érheti el a Velencei-tavat. Ugyan a 26 négyzetkilométernyi vízfelület harmada nádassal borított, a vízfelület kiválóan alkalmas vitorlázásra. Agárdon, Gárdonyban könnyen bérelhetünk hajót.
(Fotók: BCOOL és Pixabay)