Most olvasott
Film- és könyvvilágsiker: Unortodox

Film- és könyvvilágsiker: Unortodox

Már magyar fordításban is olvasható Deborah Feldman Unortodox – A másik út (Unorthodox, 2012) című műve, melynek alapján a Netflix készített négyrészes minisorozatot ugyanezzel a címmel. 2020. tavaszán volt a négyszer 50 perces epizód premierje, melynek története nem azonos a regénnyel, inkább ihletője.

A haszid zsidó származású írónő 1986-ban, New Yorkban Brooklyn negyedében, teljes izolációban, a metropolisz Williamsburg nevű városrészében nőtt született.

 

Az itt élő 200 ezer ember fele ultraortodox zsidó. A zárt világban, szigorú előírások között felnövő Deborah 2009-ben, fia születése után döntött a menekülés mellett; a fiatalságát tönkre tevő vallási fanatizmust és saját sorsát önéletrajzi kötetben tárta a nyilvánosság elé.

 

Magyarországi gyökerek

A williamsburgi zsidók többsége a haszidizmus szatmári irányzatát követi. A vallási iskola neve magyarországi gyökereire utal: egy holokausztot túlélő, majd New Yorkba kivándorolt szatmárnémeti rabbi alapította. A XIX. századi hagyományt követve a férfiak sötét selyemkaftánt, prémkalapot, fehér harisnyát, fekete lakkcipőt, valamint hosszú pajeszt és szakállt viselnek. A nők parókával, illetve kendővel fedik el kopaszra borotvált fejüket; ruházatuk a váll, a csuklók és a bokák között mindent fed. Rendszerint feketét és egy-egy fehér ruhadarabot viselnek. Már megjelenésük is jelzi, hogy szélsőségesen konzervatív tanokat követnek.

A haszidizmus (=jámbor) lényege, hogy az Isten iránti határtalan szeretetet nemcsak a vallási előírások betartásával, hanem egész életvezetéssel kell bizonyítani. Ez azonban nem jelent önmegtartóztatást; az Istent őszinte örömmel, tánccal, dallal kell szolgálni. Ez a furcsa tanítás különös, rituális szertartások sokaságát hívta éltre. A népirtást túlélt maroknyi haszidistának az Egyesült Államokba kivándorolva sikerült életben tartania a hagyományokat. Napjainkban – elsősorban a magas születésszám miatt – a leggyorsabban növekvő ortodox csoport.

 

Szigorú előírások

Deborah a nagyszüleinél nevelkedett. Így nemcsak a szatmári haszidistákon, hanem Budapesten született nagyanyja révén is kapcsolódik a magyarsághoz. A williamsburgi mindennapokat a szigorú vallási előírások uralják. A konyhában a kóser miden szabályát betartják. A nagymama fél életét főzéssel tölti, mert bizonytalan eredetű, kész, félig kész termék nem kerülhet Feldmanék konyhájába.

A haszidisták izoláltan élnek, másokkal nem szívesen érintkeznek. Minden kívülállóban potenciális veszélyt látnak. Nem érdekli őket, mi történik mikrokozmoszukon kívül. Deborah 15 évesen lát először újságot nagyapja kezében. Világi könyv, zene, film – minden tilos. A szórakozás helye is a vallási közösség. A nők csak ott, férfiak jelenlétében és kizárólag egyházi dalokat énekelhetnek.

 

„A veszélyekkel bátran szembenéző társadalom jobb, mint amelyik izolál, és elzár a tudástól, amely segítene a veszélyek legyőzésében.” Ez a bátor szemlélet tükröződik Deborah Feldman könyvében. Ő nem egy meggyötört, menekülő nő, hanem önálló, határozott egyéniség. Mindennél fontosabbnak tartja a választás szabadságát, még a tévedés árán is.

 

A gondolkodó ember

Mint minden vallási fanatizmus, a haszidizmus is fél a gondolkodó embertől; tanulás-, és tudásellenes. Deborah mégis többet akar tudni a világról. Egy tiltott helyen lesz törzsvendég: a New York-i közkönyvtár williamsburgi fiókjában!  Az ortodox tanítók félelmei beigazolódnak. Ismeretei tágulnak, gondolkodni kezd. Kritikussá válik a megkérdőjelezhetetlenként hirdetett dogmákkal szemben: „Angolul kezdem olvasni a Tórát. Hallatlan bűn. De érteni akarom, mi áll benne.”

Deborah kijárja a williamsburgi haszidista lányiskolát. 16 éves. A következő tanévtől már ugyanott tanít angolt. Még természetesnek veszi, hogy 17 éves korában a házasságközvetítő bevonásával nagyszülei választanak számára jövendőbelit. Ő a hat évvel idősebb Eli. Deborah élvezi a lázas készülődést. Egy ortodox nő se előtte, se utána nem kap annyi figyelmet, mint jegyessége alatt. Izgatottan várja az esküvőt és a házaséletet. Izgalomra van is ok, mert a haszidisták nem ismernek tréfát, ha prüdériáról van szó… 19 évesen hozza világra fiát. De a házaspár valójában nem együtt, hanem egymás mellett él.

A szakítás

See Also

Deborah mentálisan egyre távolodik az ortodox közösségtől. Titokban angol irodalmat tanul a Sarah Lawrence College-ban. Jogosítványt szerez, hajat növeszt, az autóban mindig átöltözik, farmert hord! És fontos elhatározásra jut: mielőtt fia betöltené harmadik évét, és megkezdődne a vallási nevelése, szakítani fog. Férjével, családjával és a haszidista közösséggel.

 

Ekkor már önéletrajzi blogot ír álnéven az ortodox nők mindennapjairól, problémáiról és a tabunak számító szexualitásról. Elkészül a leendő könyve kézirata is. Egy kiadó rögtön ráharap. Így már anyagi akadálya sincs a menekülésnek. Ugyanis kielégítő jövedelem híján a válás után esélye sem lenne fiára. Az ultraortodoxokat elhagyó nők sokasága veszítette így el gyermekét. 2012-ben, könyve megjelenésével egy időben szakít korábbi életével. Fiával előbb New Yorkba, majd Berlinbe költözik, ahol ma is élnek.

A kötet világsiker lesz. Családja azonban árulónak tartja.

„Ha a fiam ortodox szeretne lenni, nem fogom akadályozni. A választás szabadsága a fontos. Ezt tagadják meg Williamsburgban. Ezért nem akartam, hogy a fiam ott nőjön fel.” (Deborah Feldman)

A könyv Magyarországon a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

(Bővebben a kötetről a Könyvtacskó blogon.)

(Fotók forrása: Könyvtacskó blog)

Az Unorthodox című filmsorozat előzetese:

© 2019 Issue Magazine Wordpress Theme. All Rights Reserved.
Ugrás a lap tetejére