Most olvasott
A klímaváltozás kérdése egyenrangú fontosságú a koronavíruséval

A klímaváltozás kérdése egyenrangú fontosságú a koronavíruséval

28 országban több mint húszezer interjúalany részvételével végzett online kutatást az Ipsos 2020. február 21. és március 6. között, melynek eredményeiből kiderül: a klímaváltozás továbbra is kiemelt, a COVID-19 vírussal egyenrangú fontosságú téma világszerte. Ellenben a megkérdezettek hat év távlatában sem terveznek valódi változtatást szokásaikban a környezetük védelme érdekében.

Globálisan a válaszadók több mint harmada (37 százalék) említette a klímaváltozást a legégetőbb környezetvédelmi gondok között, de véleményük szerint csaknem ugyanekkora jelentőségű a légszennyezés (33 százalék) és a rengeteg hulladék termelése is (32 százalék).

A magyar polgárok hasonló arányban emelték ki a klímaváltozást (38 százalék), azonban a világ átlagánál lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a légszennyezésnek (47 százalék), és aggódnak a megtermelt hulladék nagy mennyisége miatt is (46 százalék). A világátlaghoz képest kevésbé nyugtalanítja a magyarokat az erdők eltűnése.  Azonban valamivel nagyobb figyelmet szentelnek a vízszennyezésnek és a vadvilág megóvásának.

Ha azokra a dolgokra gondol, amelyekkel saját részéről csökkenthetné a klímaváltozás ütemét, mennyire valószínű, hogy megtenné az alábbiakat az elkövetkező egy évben?

 

Világszerte a megkérdezettek kétharmada ért egyet azzal, hogy ha kormányuk nem tesz már most valamit a klímaváltozás ellen, akkor azzal cserben hagyja az állampolgárait. Magyarországon ez az arány meghaladta a globális átlagot (71 százalék). Másrészről azonban a magyar válaszadók 64 százaléka vallotta: nem szavazna olyan pártra, amely nem veszi komolyan a klímaváltozás kérdését (a globális arány 57 százalék volt).

Mindennapjainkra gondolva, globális szinten a túlcsomagolt termékek kerülése tűnt a legkönnyebben betartható ígéretnek – a válaszadók 57 százaléka nagy valószínűséggel meghozná ezt az áldozatot. Csaknem ennyien adnának esélyt használt (vagy még menthető) termékeknek vadonatújakkal szemben, tennék energiatakarékosabbá otthonukat vagy élnének az üveg, a papír, a műanyag újrahasznosításának lehetőségével.

Míg a húsfogyasztást a válaszadók 41 százaléka megpróbálná valamilyen formában csökkenteni, addig a tejtermékek esetében csak 35 százalék lenne hajlandó lemondani a fogyasztásról vagy fordulna alternatív termékhez. A magyar lakosság hozzáállása nem tér el a globális mintázattól.

A vizsgált országok között azonban egy dologban élen járnak a magyarok: a megkérdezettek 91 százaléka értett egyet azzal, hogy mindennapos tevékenységeik hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz; világszinten ez az arány csak 77 százalék.

See Also

Mennyire ért egyet e kijelentéssel: Az emberi tevékenység szerepet játszik a klímaváltozásban.

Az Ipsos teljes riportja ezen a linken érhető el!

(Fotó: Pixabay, grafikák: Ipsos)

© 2019 Issue Magazine Wordpress Theme. All Rights Reserved.
Ugrás a lap tetejére